A mallorcai szakmai gyakorlatra kiválasztott 16 tanuló négy szakmacsoportból került ki : a sport, a pedagógia ágazatból, illetve a fodrász és a kozmetikus szakmát tekintve a szépészet ágazatból. Életkor szempontjából is változatos volt a kép: a 9, 10, 11, 12. évfolyamok is képviseltették magukat.

A fogadó szervezet a sport ágazathoz tartozó diákok számára biztosította a legideálisabb feltételeket. Bár messze volt a munkahely ( napi 1,5 óra oda-1,5 óra vissza), de valóban hasznosan töltötték el a napi 4-5 munkával teli időtartamot. Munkaadójuk figyelt rájuk, követte fejlődésüket, precízen értékelte őket. Maradandó tapasztalatokat szerezhettek a munka világáról, a kapcsolatteremtésről, alkalmazkodásról, feladatvégzésről. Itt valóban fejlődhettek a tanulók kompetenciái.

A kozmetikusok munkahelye ugyancsak ideális volt tapasztalatszerzésre, bár ez is nagyon messze esett a szállásunktól ( 1,5-1,5 óra közlekedés). Itt a nyelvi közeg, a kommunikációs nyelv okozott némi fennakadást. Az angol nyelvet nem tudták alkalmazni, csak a spanyol fordítóprogramon keresztül tudtak közös nevezőre jutni. Mivel a vállalkozásban csak a tulajdonos dolgozott és sok vendéggel foglalkozott, a diákokkal kapcsolatban nem igazán volt ideje plusz mentorálásra. A délutáni műszakosok, mivel ketten voltak, egymáson tudtak gyakorolni.

A fodrászok munkahelye ideális helyszínen, a belvárosban, a központhoz közel volt, ami hátrány volt, hogy sajnos nem tudtak velük angolul kommunikálni. A diákok párosan osztották be magukat itt is, így egymásnak tudtak segíteni. A végzősök már rendelkeztek annyi munkarutinnal, hogy az alsóbb évfolyamosok számára is át tudták adni ismereteiket. A második munkahéten tartottak számukra egy workshopot, férfi hajvágásból. Ezt hasznosnak ítélték meg a tanulók.

A pedagógiai asszisztensek számára szociális- és oktatási intézmények meglátogatása, illetve előadásokon való  részvétel jelentett elfoglaltságot.  Sajnos interaktív munkavégzésre, tevékenységbe való bekapcsolódásra nekik nem nyílt alkalmuk, viszont velük angolul beszéltek, tudták használni nyelvtudásukat.

A program tágabb értelemben vett célja megvalósult, hiszen valamennyi diák kilépve a komfortzónájából töltötte el ezt a két hetet. Olyan készégeik fejlődtek, mint például: önállóság, együttműködés, kommunikáció, kapcsolatteremtés, önérvényesítés, problémamegoldás, tolerancia. Röviden a szociális és érzelmi kompetenciáik; és ezekre a munka világában igencsak szükségük lesz majd.

A mobilitás hosszú távú hozadékát én annak motivációs erejében látom. A jövőben ezzel lehet majd inspirálni a tanulókat a jobb tanulmányi eredmény elérésére, vagy a közösségért végzett munka fokozására.

A program legnagyobb eredményének azt tartom, hogy a felmerülő nehézségek, zökkenők, buktatók ellenére a tanulók jól érezték magukat, sok-sok új élménnyel telve érkeztek haza. Minden résztvevő esetén elmondható, hogy az itthon maradottak büszkék lehetnek osztálytársaikra, mert becsülettel helytálltak, dicsőn képviselték iskolájukat, szakmájukat és végső soron Magyarországot is. ( Saját készítésű apró, magyaros ajándékkal köszöntünk el spanyol támogatóinktól.) A résztvevők előzetes munkájukkal kiérdemelték a mobilitás lehetőségét és kinntartózkodásukkal mindannyian igazolták is annak jogosságát.